Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén, a Szalonna-Rudabányai-hegység területén található Martonyi községtől kb. 3,5 km-re Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom. Az Aggteleki Nemzeti Park területén -a Szádvár mellett- a legjelentősebb középkori épület, országos jelentőségű műemlék.
A 1308-ban Gentilis bíboros közbenjárására pápai megerősítést kapott, az egyetlen magyar alapítású pálos rend. Számos kolostorral rendelkezett a rend az ország területén, majd később távolabbi vidékeken is. Ilyen például a Bükk-hegységebn Miskolc közelében lévő szentléleki, vagy a kurityáni kolostor illetve a Szlovákia területén lévő gombaszögi kolostorrom. Jelenlegi központjuk Lengyelországban, Czestochovában található.
A kolostor története röviden
A múlt
A háromhegyi kolostort 1341-ben a Martonyi nemesek, (Tekes fiai) alapították. 1399-ben Szalonnai István és fiai birtokolják. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát 1411-ben János egri segédpüspök szentelte fel.
A törökkel vívott háborúval kapcsolatos változások a kolostor sorsát is megpecsételték. A nemesek támogatásának csökkenése vagy talán a török betörések miatt 1550 körül vált lakatlanná.
Jelen és jövő
A Martonyi Háromhegyi Pálos templom- és kolostor a pálos rendhez kapcsolható legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese az országnak. A templomhajó orom- és oldalfalai állnak. De ami a legfontosabb, hogy építészetileg rekonstrukcióra alkalmas. Aki korábban személyes ismeretségbe került a műemlékkel, azoknak kis csalódást okozhat az, hogy a templom belsejében álló két hatalmas bükkfát időközben kivágták. A mintegy 140-150 éves fák veszélyeztették a 18-20 méter magasan álló oromfalakat.
Az 1997 év végén a Magyar Állam tulajdonába, valamint az Aggtelek Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került a műemlék, melynek sorsa mostanra rendeződni látszik. A mentéshez szükséges előkészületek abba a stádiumba jutottak, hogy 2001-ben megkezdődött az építészeti állagmegóvás. Ezzel lehető válik később a műemlék fennmaradása és bemutathatóságának biztosítása. Ennek során a lehetőség szerint teljes építészeti rekonstrukció, valamit a hely szellemének, elhelyezkedésének megfelelő hasznosítási móddal a köz javára fordítás, az Aggteleki Nemzeti Park és térsége turisztikai vonzerejének növelése a cél, amely egyben biztosítja a műemlék hosszútávú fennmaradását.
A régészeti ásatások számos faragott kő maradványt hoztak a felszínre, így a rekonstrukció során a lehetőséghez mérten az eredeti állapot helyreállítása az elérendő cél. A régészeti feltárás részletesenITT elérhető (Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A Háromhegyi Boldogságos Szűzmária Pálos kolostor régészeti feltárása, A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVII. – 2008 – Miskolc- p147-168,)
Jelenleg a templomhajó külső építészeti rekonstrukciója készült el. (ElixBau Kft., Miskolc) A tetőszerkezet, a zsindely fedés valamint az oromfalak stabilizálása, támpillérek felépítése a faragott kőelemek pótlásával. Elkészült a templom szentély rekonstrukciós terve is.
2005.-ben sikerült megkezdeni a kolostor lakórészének feltárását is, melynek erdeményeként kiszabadultak és átláthatóvá váltak kerengő folyosó és a káptalan terem falai. A feltárást az ÁMRK munkatársai, Simon Zoltán, Juan Cabello, és László Csaba végezte.
A következő, III. rekonstrukciós szakasz során a tervek szerint a helyreállításra kerül a szentély falazata és tetőszerkezete, a boltíves födém, valamint a megtörténik kolostor területének régészeti feltárása. Ennek eredményeként biztonságosan bemutathatóvá válik a jelenleg építési területnek minősülő műemlék.
A terveket Fülöpp Róbert készítette.
forrás: http://anp.hu
