{"id":370,"date":"2015-03-30T14:15:29","date_gmt":"2015-03-30T14:15:29","guid":{"rendered":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/?page_id=370"},"modified":"2023-07-12T15:23:24","modified_gmt":"2023-07-12T15:23:24","slug":"baradla-barlang","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/?page_id=370","title":{"rendered":"Baradla barlang"},"content":{"rendered":"

\"KONICA<\/a>A Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 felsz\u00edn alatti vil\u00e1g legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je a 25 km \u00f6sszhossz\u00fas\u00e1g\u00fa<\/strong>Baradla-Domica barlangrendszer<\/strong>, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlov\u00e1ki\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. A t\u00f6bb bej\u00e1rattal ny\u00edl\u00f3 Baradla nemcsak a t\u00e9rs\u00e9gnek, de haz\u00e1nknak is legkiemelked\u0151bb \u2013 legr\u00e9gebben kutatott, legismertebb, k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyekben leggazdagabb \u2013 barlangtani \u00e9rt\u00e9ke, amely a m\u00falt sz\u00e1zadban a vil\u00e1g m\u00e1sodik, 1965-ben a nyolcadik, 1969-ben a tizennegyedik, 1973-ban a huszadik leghosszabb barlangjak\u00e9nt tartott\u00e1k nyilv\u00e1n. Napjainkban m\u00e1r a vil\u00e1granglist\u00e1n ugyan h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, de aktivit\u00e1sa, hossza \u00e9s cseppk\u0151d\u00edszess\u00e9ge alapj\u00e1n, a m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6vben m\u00e9g mindig els\u0151 helyen \u00e1ll.\u00a0A Baradla n\u00e9v feltehet\u0151en szl\u00e1v eredet\u0171, s a sziklaszirtet jelent\u0151 (bradlo) sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ez a kifejez\u00e9s m\u00e9g ma is \u00e9l\u0151 f\u00f6ldrajzi n\u00e9v Szlov\u00e1ki\u00e1ban. A barlang \u0151sid\u0151k \u00f3ta nyitott term\u00e9szetes bej\u00e1rata Aggtelek hat\u00e1r\u00e1ban messzir\u0151l l\u00e1that\u00f3, a t\u00f6bb mint 50 m magas sziklafal t\u00f6v\u00e9ben ny\u00edlik<\/strong>.<\/span><\/p>\n

R\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sok<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A barlang, illetve a bej\u00e1rat el\u0151tere mintegy h\u00e9tezer \u00e9ve r\u00f6videbb-hosszabb ideig v\u00e9delmet-mened\u00e9ket ny\u00fajtott el\u0151deinknek. Az \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n el\u0151ker\u00fclt t\u00f6bb ezer lelet legnagyobb r\u00e9sze a csiszolt k\u0151korb\u00f3l val\u00f3<\/strong>, k\u00f6zt\u00fck k\u0151b\u0151l \u00e9s \u00e1llati csontokb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k, valamint sz\u00e1mos \u00e9p, az \u00fagynevezett b\u00fckki kult\u00far\u00e1hoz tartoz\u00f3 vonald\u00edszes cser\u00e9ped\u00e9ny tal\u00e1lhat\u00f3. A hat-h\u00e9tezer \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lt ember e v\u00e9kony fal\u00fa, g\u00f6mb\u00f6lyded, form\u00e1s ed\u00e9nyeket k\u00e9zzel, korong n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9sz\u00edtette, a vonald\u00edszeket csontf\u00e9s\u0171vel karcolta, s a rov\u00e1tk\u00e1kat feh\u00e9r, s\u00e1rga vagy v\u00f6r\u00f6s fest\u00e9kf\u00f6lddel sz\u00ednezte. Sajkon m\u00e1ra m\u00e1r alig \u00e9szlelhet\u0151k azok a c\u00f6l\u00f6pnyomok, amelyek bizony\u00edt\u00e9kul szolg\u00e1ltak arra, hogy a csiszolt k\u0151kor embere a nyirkos, hideg leveg\u0151 ellen v\u00e9dekezve a barlangban kezdetleges kunyh\u00f3kat \u00e9p\u00edtett. Sz\u00e1mos lelet ker\u00fclt el\u0151 k\u00e9s\u0151bbi id\u0151kb\u0151l is, \u00edgy nevezetesek a korai vaskor \u2013 id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt 500-1000 \u00e9vvel ezel\u0151tti \u00fagynevezett hallstatti kult\u00fara \u2013 ember\u00e9nek arany \u00e9kszerei, egy csaknem teljes harci felszerel\u00e9se, valamint bord\u00e1s, kiemelked\u0151 b\u00fctyk\u00f6kkel, csavart d\u00edszekkel \u00e9kes\u00edtett, grafitporral f\u00e9nyes\u00edtett cser\u00e9ped\u00e9nyei. Ugyanezen korb\u00f3l val\u00f3 a barlang Csonth\u00e1z-term\u00e9ben tal\u00e1lt temetkez\u00e9si hely is, ahol 13, hasa al\u00e1 beh\u00fazott t\u00e9rddel, arccal lefel\u00e9, tark\u00f3j\u00e1n nagy lapos k\u0151vel takart csontv\u00e1z mellett n\u00f6v\u00e9nymagvakat is tal\u00e1ltak. Term\u00e9szetesen napvil\u00e1gra ker\u00fcltek a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 leletek is, amelyek seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtanak az emberi kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9hez.<\/span><\/p>\n

A barlang megismer\u00e9se<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A barlangot \u00e9s az ott tal\u00e1lhat\u00f3 h\u00f3feh\u00e9r cseppk\u00f6veket el\u0151sz\u00f6r \u2013 b\u00e1r n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s t\u00e9ves helymeghat\u00e1roz\u00e1ssal \u2013 G. Wernher 1549-ben Baselben megjelent munk\u00e1j\u00e1ban eml\u00edtette. E n\u00e9h\u00e1ny sort t\u00f6bben is \u00e1tvett\u00e9k, s k\u00f6zel 200 \u00e9ven kereszt\u00fcl az egyetlen \u00edr\u00e1sos inform\u00e1ci\u00f3 volt a barlangr\u00f3l. A t\u00e9ved\u00e9sre B\u00e9l M\u00e1ty\u00e1s h\u00edvta fel a figyelmet 1742-ben B\u00e9csben megjelent h\u00edres f\u00f6ldrajzi munk\u00e1j\u00e1ban, a Notiti\u00e1ban, de a barlangr\u00f3l \u0151 sem adott b\u0151vebb le\u00edr\u00e1st. A G\u00f6m\u00f6r v\u00e1rmegy\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00e9zirat\u00e1ban (1749) pedig nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9ggel v\u00e1dolta az embereket amiatt, hogy e hatalmas barlangot m\u00e9g senki nem t\u00e1rta fel. B\u00e1r tudjuk, hogy az 1700-as \u00e9vekben t\u00f6bb neves szem\u00e9ly \u2013 k\u00f6zt\u00fck ifj. Buchholtz Gy\u00f6rgy term\u00e9szetkutat\u00f3 \u00e9s Gvad\u00e1nyi J\u00f3zsef \u00edr\u00f3 is \u2013 j\u00e1rt a barlangban, de munk\u00e1jukban a l\u00e1togat\u00e1sr\u00f3l csak eml\u00edt\u00e9st tettek. Az els\u0151 b\u0151vebb le\u00edr\u00e1s 1781-ben n\u00e9met nyelven az Ungarisches Magazin-<\/em>ban, majd magyarul 1788-ban az iskolai oktat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrt H\u00e1rmas kis T\u00fck\u00f6r<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben \u201eAz Tsud\u00e1latos Baraglya\u201d<\/strong> c\u00edmen jelent meg. Az 1700-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l egyre gyakrabban l\u00e1togatott barlang t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llom\u00e1sa az 1794-es esztend\u0151, amikor Sartory J\u00f3zsef elk\u00e9sz\u00edtette els\u0151 felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t, Farkas J\u00e1nos pedig az els\u0151 r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1s\u00e1t. Sajnos mindk\u00e9t munka eredetije elveszett, de Sartory t\u00e9rk\u00e9p\u00e9r\u0151l egy m\u00e1solat az Orsz\u00e1gos Sz\u00e9ch\u00e9nyi K\u00f6nyvt\u00e1r T\u00e9rk\u00e9pt\u00e1r\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3. E rajzot, a vil\u00e1g els\u0151 m\u00e9rn\u00f6k \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett barlangt\u00e9rk\u00e9pek\u00e9nt tartjuk sz\u00e1mon. A barlang r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa \u00e9s nyomtat\u00e1sban is megjelent t\u00e9rk\u00e9pe v\u00e9g\u00fcl is Raisz Kereszt\u00e9lynek, a v\u00e1rmegye f\u00f6ldm\u00e9r\u0151j\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 (1807). \u0150t nemcsak a hivatali, de a barlangi munk\u00e1ban is k\u00f6vette Vass Imre<\/strong>, aki 1825-ben kihaszn\u00e1lta azt a lehet\u0151s\u00e9get, hogy az addigi v\u00e9gpontot jelent\u0151 Vaskapun\u00e1l a patak viz\u00e9nek szintje \u2013 az \u00e9vek \u00f3ta tart\u00f3 sz\u00e1razs\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 les\u00fcllyedt. A szoroson \u00e1tjutva felt\u00e1rta a barlang f\u0151\u00e1g\u00e1t eg\u00e9szen a ma Sz\u00ednh\u00e1znak nevezett teremig. A barlangot \u00e9s a felette h\u00faz\u00f3d\u00f3 felsz\u00ednt felt\u00e9rk\u00e9pezte, a barlangr\u00f3l mindenre kiterjed\u0151 r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett<\/strong>. Munk\u00e1ja a t\u00e9rk\u00e9pek mell\u00e9klet\u00e9vel egy\u00fctt 1831-ben jelent meg nyomtat\u00e1sban magyarul, majd n\u00e9met nyelven is.\u00a0Vass sikeres munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t nem k\u00f6vette a barlang l\u00e1tv\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9se. B\u00e1r a Baradl\u00e1t 1835-ben felkeres\u0151 angol utaz\u00f3, John Paget arr\u00f3l sz\u00e1molt be, hogy az haz\u00e1nkban, s\u0151t k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is ismert kir\u00e1ndul\u00f3hely, de meg\u00f3v\u00e1s\u00e1\u00e9rt keveset tesznek.<\/span><\/p>\n

A barlang ki\u00e9p\u00edt\u00e9se<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A barlang els\u0151 ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t J\u00f3zsef n\u00e1dor l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l 1806-ban v\u00e9gezt\u00e9k el. A bej\u00e1ratot \u00e9s a nagyobb sz\u0171k\u00fcleteket kirobbantott\u00e1k, a patakon hidakat, pall\u00f3kat helyeztek el. Az 1860-as \u00e9vekben a barlang a b\u00e9rl\u0151kt\u0151l a k\u00f6zbirtokoss\u00e1g kezel\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt. A megrong\u00e1l\u00f3dott utakat, hidakat ugyan kijav\u00edtott\u00e1k, de jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1s csak akkor k\u00f6vetkezett be, amikor 1881-ben a barlangot a Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet gondjaira b\u00edzt\u00e1k. M\u00e9g abban az \u00e9vben fel\u00e9p\u00fclt a mai Magyarorsz\u00e1g els\u0151 mened\u00e9kh\u00e1za az aggteleki bej\u00e1ratn\u00e1l. Ugyanakkor M\u00fcnnich K\u00e1lm\u00e1n felm\u00e9rte a barlangot, s \u00e9veken \u00e1t tart\u00f3 szervezett munka eredm\u00e9nyek\u00e9nt meg\u00fajultak a hidak, j\u00e1rd\u00e1k, elk\u00e9sz\u00fclt a M\u00fcnnich-\u00e1tj\u00e1r\u00f3 \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s-t\u00f3i lej\u00e1rat. Siegmeth K\u00e1roly n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 cikkei, k\u00f6nyvei, el\u0151ad\u00e1sai, Divald K\u00e1roly 1890-t\u0151l megjelen\u0151 f\u00e9nyk\u00e9pei \u00e9s 1897-t\u0151l kiadott k\u00e9peslapjai hat\u00e1s\u00e1ra jelent\u0151sen megn\u00f6vekedett a barlang l\u00e1togatotts\u00e1ga. A Baradl\u00e1t az 1830-as \u00e9vekben mintegy k\u00e9tsz\u00e1z ember kereste fel \u00e9vente, ez a sz\u00e1m a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r meghaladta az ezret.<\/span><\/p>\n

A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa a Baradla \u00e9let\u00e9ben is v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyezett. Vezet\u0151j\u00e9nek h\u0151si hal\u00e1la ut\u00e1n a ter\u00fclet sok\u00e1ig gazd\u00e1tlan volt. 1922-ben r\u00e9g\u00f3ta v\u00e1rt esem\u00e9ny k\u00f6vetkezett be, miut\u00e1n Kaffka P\u00e9ter a j\u00f3svaf\u0151i v\u00e9gponton tov\u00e1bbjutott, s mintegy 500 m hossz\u00fa \u00faj szakaszt tal\u00e1lt. Az idegenforgalom rendez\u00e9s\u00e9t \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9t csak a h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kezdem\u00e9nyezt\u00e9k. Ekkor k\u00e9sz\u00fclt el a j\u00f3svaf\u0151i kij\u00e1rat, valamint a ma is haszn\u00e1latos t\u00f6bb sz\u00e1z h\u00edd is. A legnagyobb fordulat akkor k\u00f6vetkezett be, amikor ki\u00e9p\u00edtett\u00e9k a villamos h\u00e1l\u00f3zatot \u00e9s 1935-ben kigyulladt a f\u00e9ny a l\u00e1togatott szakaszokban. Ez a Kessler Hubert ir\u00e1ny\u00edtotta id\u0151szak a Baradla f\u00e9nykora<\/strong>. A felsz\u00edn alatti fejleszt\u00e9sek mellett a turist\u00e1k fogad\u00e1s\u00e1ra meg\u00e9p\u00fclt az aggteleki Barlang Sz\u00e1ll\u00f3, a j\u00f3svaf\u0151i Tengerszem Sz\u00e1ll\u00f3. S\u00e9ta\u00fat l\u00e9tes\u00fclt a Tengerszem-t\u00f3 mellett.<\/span>
\n A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a fel\u00faj\u00edtott barlangot t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t a B.A.Z. Megyei Idegenforgalmi Hivatal \u00fczemeltette, majd 1984 \u00f3ta a term\u00e9szetv\u00e9delem a gazd\u00e1ja. Az Aggteleki Nemzeti Park legl\u00e1tv\u00e1nyosabb term\u00e9szeti kincs\u00e9t legt\u00f6bben \u2013 majdnem 250 ezren \u2013 1978-ban kerest\u00e9k fel.\"KONICA<\/a><\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A barlang kialakul\u00e1sa<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A Baradla-barlang 200-230 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt tri\u00e1sz m\u00e9szk\u0151ben alakult ki.\u00a0A ter\u00fcletet a tri\u00e1sz id\u0151szakban fokozatosan m\u00e9ly\u00fcl\u0151 tenger bor\u00edtotta, amelyben a m\u00e9lys\u00e9gt\u0151l \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ldt\u0151l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1gt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 meszes \u00fcled\u00e9kek rak\u00f3dtak le. A legid\u0151sebb k\u0151zet a barlang j\u00f3svaf\u0151i szakasz\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, a bej\u00e1ratt\u00f3l az \u00d3ri\u00e1sok term\u00e9ig. Ez a s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke-fekete, vastagpados Gutensteini M\u00e9szk\u0151 er\u0151sen t\u00f6redezett, \u00edgy j\u00e1ratk\u00e9pz\u0151d\u00e9sre ugyan alkalmas, de szennyezetts\u00e9ge miatt cseppk\u0151 csak kev\u00e9s van a barlang ezen szakasz\u00e1n. A Baradla f\u0151\u00e1g\u00e1nak leghosszabb r\u00e9sze vil\u00e1gossz\u00fcrke, j\u00f3l karsztosod\u00f3, cseppk\u0151k\u00e9pz\u0151d\u00e9sre kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas k\u0151zetben, a Steinalmi M\u00e9szk\u0151ben halad. A k\u0151zetben \u0151smaradv\u00e1nyok, p\u00e9ld\u00e1ul z\u00f6ldalg\u00e1k, ammoniteszek, tengeri liliomok maradv\u00e1nyai figyelhet\u0151k meg. A Vaskaput\u00f3l az aggteleki kij\u00e1ratokig ism\u00e9t sek\u00e9ly lag\u00fan\u00e1ban k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt, z\u00f6ldalg\u00e1k, csig\u00e1k, ammoniteszek maradv\u00e1nyait tartalmaz\u00f3, j\u00f3l karsztosod\u00f3, viszonylag tiszta m\u00e9szk\u0151 l\u00e1that\u00f3, a Wettersteini M\u00e9szk\u0151. A tri\u00e1sz id\u0151szak ut\u00e1n a ter\u00fclet a tenger sz\u00edne f\u00f6l\u00e9 emelkedett. A hegys\u00e9gk\u00e9pz\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a szil\u00e1rd k\u0151zetblokkok er\u0151sen \u00f6sszet\u00f6redeztek.<\/span><\/p>\n

A barlang hidrol\u00f3giai viszonyai<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A Baradla-barlangrendszer meglehet\u0151sen bonyolult v\u00edzrendszer\u00e9r\u0151l, \u00e9s annak m\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l manaps\u00e1g m\u00e1r igen r\u00e9szletes, de teljesnek m\u00e9g mindig nem nevezhet\u0151 adatokkal rendelkez\u00fcnk. A barlangrendszer v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fclete hivatalosan 36,2 km2<\/sup><\/strong>, azonban a szlov\u00e1kiai ter\u00fcleten m\u00e9g vannak tiszt\u00e1zatlan v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1s\u00fa t\u00e9rsz\u00ednek. Ezeket is belesz\u00e1molva a ter\u00fclet meghaladja a 40 km2<\/sup>-t. A lehull\u00f3 csapad\u00e9k a tetemes besziv\u00e1rg\u00e1s mellett sz\u00e1mos felsz\u00edni v\u00edznyel\u0151n kereszt\u00fcl jut be a rendszerbe, pl.: Kis-Baradla, Acheron-, Kis- \u00e9s Nagy Ravaszlyuk-v\u00edznyel\u0151k. A barlangban elt\u0171n\u0151 vizekre m\u00e1r Vass Imre felh\u00edvta a figyelmet, \u0151 felt\u00e9telezte els\u0151k\u00e9nt egy m\u00e9lyebb szint\u0171 j\u00e1ratrendszer l\u00e9t\u00e9t. A nyomjelz\u00e9ses vizsg\u00e1latok kimutatt\u00e1k, hogy a Domica-Baradla – rendszer f\u0151\u00e1ga alatt k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l hidrol\u00f3giai szempontb\u00f3l f\u00fcggetlen barlangrendszer h\u00faz\u00f3dik: a Hossz\u00fa- \u00e9s a R\u00f6vid-Als\u00f3-barlang.<\/span><\/p>\n

A barlang klimatol\u00f3giai viszonyai<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A Baradla kutat\u00f3i m\u00e1r r\u00e9gen felfigyeltek a barlang k\u00fcl\u00f6nleges kl\u00edm\u00e1j\u00e1ra. Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos megfigyel\u00e9s Vass Imr\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmazik, aki 1825-ben elk\u00e9sz\u00edtette a barlang t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t, illetve a barlang k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek geol\u00f3giai \u00e9s hidrol\u00f3giai le\u00edr\u00e1s\u00e1t. A felm\u00e9r\u00e9s sor\u00e1n megfigyelte, hogy a barlangi h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet nem k\u00f6veti a felsz\u00edn h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-v\u00e1ltoz\u00e1sait. A barlang sz\u00e1mos pontj\u00e1n t\u00f6bb alkalommal h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletm\u00e9r\u00e9st v\u00e9gzett \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 10o<\/sup>C<\/strong>.\u00a0A Baradla-barlang eg\u00e9sz\u00e9re kiterjed\u0151, r\u00e9szletes klimatol\u00f3giai m\u00e9r\u00e9sek az 1950-es \u00e9vek ut\u00e1n indultak meg \u00e9s mind a mai napig tartanak. A vizsg\u00e1latok igazolt\u00e1k Vass Imre m\u00e9r\u00e9seinek pontoss\u00e1g\u00e1t, a barlang \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klete val\u00f3ban 10 o<\/sup>C. A t\u00e9li fagyos id\u0151szakokban nem ritka a 25-30 o<\/sup>C k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a barlangi leveg\u0151 \u00e9s a felsz\u00edni leveg\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete k\u00f6z\u00f6tt. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an nagyok lehetnek a l\u00e9gnyom\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is, melynek hat\u00e1s\u00e1ra intenz\u00edv huzat keletkezik. A p\u00e1ratartalom 95-100 % k\u00f6z\u00f6tti, ami magyar\u00e1zza a leveg\u0151 \u00e9rz\u00e9kszervileg is \u00e9rezhet\u0151 nyirkoss\u00e1g\u00e1t. A barlang f\u0151\u00e1g\u00e1ban a sz\u00e9ndioxid tartalom \u00e9rz\u00e9kszervileg nem \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, m\u0171szeres vizsg\u00e1latok \u00e9rt\u00e9k\u00e9t 0,1 %-nak \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg. A barlangban m\u00e9rt maxim\u00e1lis sz\u00e9ndioxid tartalom meghaladta a 4 %-ot, melyet a Vaskapu-v\u00edznyel\u0151ben m\u00e9rtek a kutat\u00f3k. Ha a barlang kl\u00edm\u00e1j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, mindenk\u00e9ppen sz\u00f3lnunk kell a leveg\u0151 radon-aktivit\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az \u00e1tlagos \u00e9rt\u00e9k 2 kBq\/m3<\/sup>, a maxim\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k pedig 13 kBq\/m3<\/sup>, melyet a Labirintusban m\u00e9rtek. \u00d6sszegz\u00e9sk\u00e9nt elmondhat\u00f3, hogy a Baradla-barlang k\u00fcl\u00f6nleges kl\u00edm\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a leveg\u0151 higi\u00e9n\u00e9s-mikrobiol\u00f3giai \u00e1llapot\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an gy\u00f3gyhat\u00e1ssal rendelkezik<\/strong>.<\/span><\/p>\n

A barlang \u00e9l\u0151vil\u00e1ga<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A Baradla \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1nak szisztematikus, minden \u00e9l\u0151helyt\u00edpusra \u00e9s a lehet\u0151 legt\u00f6bb \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportra kiterjed\u0151 gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t \u00e9s az agyag feldolgoz\u00e1s\u00e1t id\u0151szakosan, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ism\u00e9telve elv\u00e9gezt\u00e9k. A barlang \u00f3ri\u00e1si kiterjed\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a kimutatott fajsz\u00e1m igen magas. Az \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3 els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9kek k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadosak, hiszen m\u00e1r Raisz Kereszt\u00e9ly (1806) is megeml\u00e9kezett a denev\u00e9rek nagy sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l, Vass Imre (1831) pedig m\u00e1r a barlangi vak\u00e1szk\u00e1t is megfigyelte. Tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 zool\u00f3giai munk\u00e1t el\u0151sz\u00f6r a 19. sz. negyvenes \u00e9veiben Pet\u00e9nyi Salamon J\u00e1nos \u00e9s Frivaldszky Imre, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben Frivaldszky J\u00e1nos, Schmidl Adolf, Horv\u00e1th G\u00e9za \u00e9s Kriesch J\u00e1nos v\u00e9geztek. Vizsg\u00e1latainak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen el\u0151ker\u00fcltek a Baradla legjellemz\u0151bb \u00e1llatfajai<\/strong>, mint a szemercs\u00e9s vak\u00e1szka<\/strong>(Mesoniscus graniger) \u00e9s a Porrhomma rosenhaueri<\/strong> ill. Meta menardi n\u00e9ven ismert p\u00f3kfajok. D\u00f6nt\u0151 momentum volt, amikor 1903-ban Kormos T\u00f3dor \u00e9s Gy\u0151rffy Jen\u0151 az osztr\u00e1k apr\u00f3futonc<\/strong>(Trechus austriacus) mellett megtal\u00e1lta a magyar vakfutrink\u00e1t<\/strong> (Duvalius hungaricus). Ennek a felfedez\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az akkoriban divatosnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 vakbog\u00e1rkutat\u00e1s szinte minden jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je v\u00e9gzett gy\u0171jt\u0151munk\u00e1t a Baradl\u00e1ban, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Csiki Ern\u0151, Bokor Elem\u00e9r \u00e9s maga Karl Holdhaus is. A 20. sz. els\u0151 fel\u00e9ben Bokor Elem\u00e9r, majd Dudich Endre vezet\u00e9s\u00e9vel kiterjedt \u00e9s sz\u00e1mos specialista bevon\u00e1s\u00e1val v\u00e9gzett vizsg\u00e1latsorozat zajlott. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a barlangb\u00f3l ma m\u00e1r t\u00f6bb mint 500 \u00e1llatfajt siker\u00fclt kimutatni, k\u00f6zt\u00fck a karsztvid\u00e9k barlangjaira jellemz\u0151 endemizmusokat (bennsz\u00fcl\u00f6tt fajt) is: k\u00e9tsz\u00e1rny\u00faakat, ugr\u00f3vill\u00e1sokat, hengeresf\u00e9rgeket, gy\u0171r\u0171sf\u00e9rgeket, egysejt\u0171eket, r\u00e1kokat. Leggyakrabban a barlangi v\u00edzfoly\u00e1sokban, vagy t\u00f3cs\u00e1kban pillanthatjuk meg az aggteleki vakbolhar\u00e1kot (Niphargus aggtelekiensis).\u00a0A mikol\u00f3giai \u00e9s bakteriol\u00f3giai kutat\u00e1sok, melyek Dudich ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val Moesz Guszt\u00e1v, Sherffel A. k\u00e9s\u0151bb Moln\u00e1r Mih\u00e1ly, majd Zeller L\u00eddia nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dtek sz\u00e1mos gomba- \u00e9s bakt\u00e9riumfaj el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t regisztr\u00e1lt\u00e1k. Ennek ellen\u00e9re a Baradla leveg\u0151je \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n \u201esterilnek\u201d tekinthet\u0151. Felt\u0171n\u0151ek a vas-mang\u00e1n bakt\u00e9riumok \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott, a falakon, kavicshordal\u00e9kon mindenfel\u00e9 l\u00e1that\u00f3 f\u00e9nyes fekete mang\u00e1n-oxid bevonatok.<\/span><\/p>\n

A l\u00e1togat\u00f3forgalom n\u00f6veked\u00e9se \u00e1talak\u00edtotta a denev\u00e9rek faj\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t. A t\u00f6meges fajok (els\u0151sorban Myotisok) hely\u00e9t a zavar\u00e1st\u0171r\u0151bb Rhinolophusok vett\u00e9k \u00e1t. Ugyancsak az idegenforgalom, ill. ki\u00e9p\u00edt\u00e9s hat\u00e1sa mutatkozik meg a l\u00e1mpafl\u00f3ra megjelen\u00e9s\u00e9ben \u00e9s az \u00e9l\u0151 ill. holt n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9szeket fogyaszt\u00f3 fajok (pl. Mesoniscus graniger) egyedsz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben. A Baradla m\u00e1sik kiemelend\u0151 saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy az \u00fan. bej\u00e1ratos, azaz k\u00f6zvetlen \u00e9s ny\u00edlt felsz\u00edni \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 barlangok k\u00f6z\u00e9 tartozik. Ennek megfelel\u0151en jellegzetes \u00e9s kiterjedt bej\u00e1rati r\u00e9gi\u00f3kkal \u00e9s ezeket jellemz\u0151 faun\u00e1ci\u00f3kkal (chasma) jellemezhet\u0151. Jellegzetes chasmobiont taxonok a k\u00e9tsz\u00e1rny\u00faak, holyv\u00e1k, denev\u00e9rek, lepk\u00e9k, \u00e9s a barlangi keresztesp\u00f3kok (Meta menardi ill.M. merianae). A denev\u00e9rfaun\u00e1j\u00e1ban kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a h\u00e1rom patk\u00f3sorr\u00fa Rhinolophus faj, a legritk\u00e1bb a kereknyerg\u0171 patk\u00f3s denev\u00e9r (Rhinolophus euryale) n\u00e9ha ezer f\u00f6l\u00f6tti egyedsz\u00e1mmal is megfigyelhet\u0151.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 felsz\u00edn alatti vil\u00e1g legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je a 25 km \u00f6sszhossz\u00fas\u00e1g\u00faBaradla-Domica barlangrendszer, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlov\u00e1ki\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. A t\u00f6bb bej\u00e1rattal ny\u00edl\u00f3 Baradla nemcsak a t\u00e9rs\u00e9gnek, de haz\u00e1nknak is legkiemelked\u0151bb \u2013 legr\u00e9gebben kutatott, legismertebb, k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyekben leggazdagabb \u2013 barlangtani \u00e9rt\u00e9ke, amely a m\u00falt sz\u00e1zadban a vil\u00e1g m\u00e1sodik, 1965-ben a nyolcadik, 1969-ben a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/370"}],"collection":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=370"}],"version-history":[{"count":4,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/370\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":376,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/370\/revisions\/376"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=370"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}