{"id":386,"date":"2015-03-30T14:35:09","date_gmt":"2015-03-30T14:35:09","guid":{"rendered":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/?page_id=386"},"modified":"2023-07-12T15:25:24","modified_gmt":"2023-07-12T15:25:24","slug":"rakoczi-barlang","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/?page_id=386","title":{"rendered":"R\u00e1k\u00f3czi-barlang"},"content":{"rendered":"

\"OLYMPUSAz Esztramos t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben tri\u00e1sz id\u0151szaki m\u00e9szk\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00f6mbje, a B\u00f3dva fel\u0151li (\u00c9-i) oldal\u00e1n tektonikusan \u00e9rintkezik a szint\u00e9n tri\u00e1sz dolomittal. E t\u00f6r\u00e9si z\u00f3n\u00e1ban k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt a m\u00e1ra m\u00e1r kib\u00e1ny\u00e1szott vas\u00e9rc, melynek m\u0171vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben hajtott t\u00e1r\u00f3k, v\u00e1gatok sok, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben v\u00e1ltozatos kiv\u00e1l\u00e1sokkal d\u00edsz\u00edtett term\u00e9szetes \u00fcreget nyitottak meg. Ezeknek egyike a R\u00e1k\u00f3czi-barlang, melynek t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n is j\u00f3l felismerhet\u0151k a hegy eg\u00e9sz\u00e9re jellemz\u0151 k\u0151zett\u00f6r\u00e9si ir\u00e1nyok. A barlang n\u00e9h\u00e1ny pontj\u00e1n a vastartalm\u00fa (limonit) tel\u00e9rek ma is l\u00e1that\u00f3k.<\/span><\/p>\n

A barlang felt\u00e1r\u00e1sa, megismer\u00e9se<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

Az Esztramosi k\u0151b\u00e1nya m\u0171hely\u00e9p\u00fclete mellett indul\u00f3, kett\u0151s bej\u00e1rat\u00fa (Csill\u00e9s- \u00e9s Szallagos-) t\u00e1r\u00f3n \u00e1t egyar\u00e1nt megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 oldalt\u00e1r\u00f3ban, mintegy 160 m t\u00e1vols\u00e1gra tal\u00e1lhat\u00f3 a R\u00e1k\u00f3czi-barlang. M\u00e9lyben fekv\u0151 \u00fcreg\u00e9t a b\u00e1ny\u00e1szok kezdetben a munk\u00e1latok sor\u00e1n kitermelt medd\u0151vel el akart\u00e1k t\u00f6med\u00e9kelni, de miut\u00e1n ez a t\u00f6bb tonna anyag be\u00f6nt\u00e9se ut\u00e1n is rem\u00e9nytelennek bizonyult, terv\u00fckkel felhagytak. A barlang els\u0151 bej\u00e1r\u00e1sakor csak az 1. sz. t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t ismert\u00e9k meg a b\u00e1ny\u00e1szok, s e szakaszr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt 1958-ban az els\u0151 t\u00e9rk\u00e9p is. A tov\u00e1bbi j\u00e1ratok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t, valamint a k\u00e9t t\u00f3 kiterjed\u00e9s\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9t a V\u00e1m\u0151rs\u00e9g barlangkutat\u00f3 csoportj\u00e1nak tagjai, Szilv\u00e1ssy Gyula vezet\u00e9s\u00e9vel 1964-ben v\u00e9gezt\u00e9k el.<\/span><\/p>\n

Az 1968-ban megkezdett b\u00fav\u00e1rmer\u00fcl\u00e9sek eredm\u00e9nyek\u00e9nt az 1. sz. t\u00f3ban el\u00e9rt legnagyobb m\u00e9lys\u00e9g 11 m volt, de \u00faj szakaszok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t a medd\u0151-felt\u00f6lt\u00e9s megakad\u00e1lyozta. Az FTSK Delfin k\u00f6nny\u0171b\u00fav\u00e1rai a 2. sz. t\u00f3 D-i fal\u00e1n, a v\u00edzfelsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 szifonny\u00edl\u00e1son \u00e1t\u00faszva azonban bejutottak az \u00fan. V\u00f6r\u00f6s-tenger \u00e1g 40 m hossz\u00fa leveg\u0151s j\u00e1rat\u00e1ba, ahol a falakat a sz\u00e1raz r\u00e9szekre jellemz\u0151 \u00e1gas-bogas korallszer\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. Az Amphora KSC b\u00fav\u00e1rai 1972-ben a t\u00f3 DNY-i oldal\u00e1n\u00e1l majd 1976-ban a DK-i v\u00e9g\u00e9ben is 32 m m\u00e9lys\u00e9get \u00e9rtek el. A rendszeresnek nem mondhat\u00f3 felder\u00edt\u0151 mer\u00fcl\u00e9seket 1978-t\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven \u00e1t g\u00e1tolta, hogy a barlangot kezel\u0151 Rudab\u00e1nyai \u00c9rc- \u00e9s \u00c1sv\u00e1nyb\u00e1ny\u00e1szati M\u00fazeum igazgat\u00f3ja a kutat\u00e1si enged\u00e9llyel rendelkez\u0151 Delfin csoport tagjainak bejut\u00e1s\u00e1t a barlangba lehetetlenn\u00e9 tette. A v\u00edzalatti felt\u00e1r\u00e1s els\u0151 szakasza 1984-ben z\u00e1rult. F\u0151k\u00e9nt Kalinovits S\u00e1ndor, Mar\u00f3thy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Koll\u00e1r K. Attila munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az addig be\u00faszott szakaszok hossza el\u00e9rte a 300 m-t \u00e9s a 44 m m\u00e9lys\u00e9get. A v\u00edz alatti munk\u00e1latokat a Pl\u00f3zer Istv\u00e1n V\u00edz alatti Barlangkutat\u00f3 Szakoszt\u00e1ly, Szab\u00f3 Zolt\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel 1998-ban \u00faj\u00edtotta fel. A Barlangtani Int\u00e9zet megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l v\u00e9gzett t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9si munk\u00e1k sor\u00e1n felt\u00e1rt \u00faj j\u00e1ratoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a R\u00e1k\u00f3czi-barlang v\u00edzalatti szakaszainak \u00f6sszhossza az eg\u00e9sz rendszernek t\u00f6bb mint a fel\u00e9t teszi ki (350 m), a legm\u00e9lyebb pont pedig 44 m m\u00e9lys\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3.\u00a0\u00a0<\/span><\/p>\n

A barlang kialakul\u00e1sa<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A R\u00e1k\u00f3czi-barlang befoglal\u00f3 k\u0151zete ugyancsak a k\u0151b\u00e1nya nyersanyag\u00e1t k\u00e9pez\u0151, k\u00f6z\u00e9ps\u0151-tri\u00e1sz kor\u00fa vil\u00e1gossz\u00fcrke krist\u00e1lyos m\u00e9szk\u0151 (Steinalmi M\u00e9szk\u0151 Form\u00e1ci\u00f3). Az \u00fcregesed\u00e9s v\u00edzszint alatti old\u00f3d\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9nt, a barlang alj\u00e1t ma a B\u00f3dva-foly\u00f3 szintj\u00e9vel megegyez\u0151, azzal n\u00e9mileg egy\u00fctt v\u00e1ltoz\u00f3 szint\u0171 tavak t\u00f6ltik ki. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00edzszintjelz\u0151 kalcitkiv\u00e1l\u00e1sok (apad\u00e1si szinl\u0151, szegf\u0171kalcit) alapj\u00e1n tudjuk, hogy a jelenleg \u00e1tlag 10-30 m m\u00e9lys\u00e9g\u0171 tavak szintje id\u0151szakonk\u00e9nt l\u00e9nyegesen magasabban volt.\u00a0Az Esztramos kis alapter\u00fclet\u0171, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6mbj\u00e9nek belsej\u00e9ben nem tudott jelent\u0151s v\u00edz\u00e1raml\u00e1s kialakulni, \u00edgy az elsz\u00f3rtan kiold\u00f3d\u00f3, kisebb-nagyobb \u00fcregek nem alkothattak \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszert. A R\u00e1k\u00f3czi-barlang k\u00e9t hatalmas teremb\u0151l \u00e1ll, amit hasad\u00e9k k\u00f6t \u00f6ssze. A magasba ny\u00fal\u00f3, tagolt falfel\u00fclet\u0171 termeinek fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n j\u00f3l j\u00e1tszanak a v\u00edzalatti old\u00f3d\u00e1sra jellemz\u0151 g\u00f6mb\u00fcst\u00f6s z\u00e1r\u00f3form\u00e1k, melyekben a kiv\u00e1l\u00e1sokat a p\u00e1ralecsap\u00f3d\u00e1s okozta visszaold\u00f3d\u00e1s tette t\u00f6nkre.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

K\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A barlang legt\u00f6bb szakasz\u00e1n a k\u0151zeten \u00e1tsziv\u00e1rg\u00f3 csapad\u00e9kv\u00edzb\u0151l er\u0151s csepeg\u00e9s \u00e9szlelhet\u0151. N\u00e9hol a kiv\u00e1l\u00e1sok er\u0151sen visszaold\u00f3dtak, ami felt\u00e9telezhet\u0151en \u00f6sszef\u00fcgg azzal, hogy a hegy tetej\u00e9nek teljes lem\u0171vel\u00e9se miatt megv\u00e1ltozott a v\u00edz k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele. A csepeg\u0151 v\u00edzb\u0151l kiv\u00e1l\u00f3 cseppk\u00f6vek \u00e9s a p\u00e1rolg\u00e1s sor\u00e1n k\u00e9pz\u0151d\u0151 bors\u00f3k\u00f6vek egym\u00e1s ut\u00e1ni sorrendje bizony\u00edtja, hogy a pleisztoc\u00e9n \u00e9ghajlatingadoz\u00e1s miatt a besziv\u00e1rg\u00e1s \u00e9s a bels\u0151 l\u00e9gmozg\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltozott a barlangban.<\/span><\/p>\n


\nA hegyt\u00f6mb legt\u00f6bb \u00fcrege, \u00edgy a R\u00e1k\u00f3czi-barlang is a kalcit anyag\u00fa kiv\u00e1l\u00e1sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen d\u00fas \u00e9s v\u00e1ltozatos el\u0151fordul\u00e1s\u00e1r\u00f3l nevezetes. Termeiben gyakoriak a t\u00f6bb m\u00e9teres f\u00fcgg\u0151cseppk\u00f6vek, gyakran a bors\u00f3k\u00f6vekr\u0151l l\u00f3gnak le<\/strong>. Ritk\u00e1bbak a bek\u00e9rgez\u00e9sek, a tavak miatt pedig \u00e1ll\u00f3cseppk\u00f6vek csak kev\u00e9s helyen tudtak kifejl\u0151dni. Ezeknek egyik \u00e9rdekes csoportja egy leszakadt f\u00fcgg\u0151cseppk\u0151 oldal\u00e1ra n\u0151tt r\u00e1, kism\u00e9ret\u0171 mozdonyt form\u00e1zva. Az \u00c9kszerdoboz nev\u0171 r\u00e9szen er\u0151sen visszaoldott cseppk\u0151z\u00e1szl\u00f3k- k\u00f6zt\u00fck hatalmas bokrokat k\u00e9pez\u0151 heliktitekkel – \u00e9s oldott fel\u00fclet\u0171 lefoly\u00e1sok l\u00e1that\u00f3k. A t\u00f6bb ponton t\u00f6megesen el\u0151fordul\u00f3 heliktitek egyik p\u00e9ld\u00e1nya 10 cm-n\u00e9l hosszabb szigony alak\u00fav\u00e1 n\u0151tt.
\n<\/span><\/p>\n

A bors\u00f3k\u00f6veket r\u00e9gen h\u00e9vizes eredet\u0171 kiv\u00e1l\u00e1soknak tartott\u00e1k. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy legt\u00f6bb t\u00edpusuk a besziv\u00e1rg\u00f3 oldatok teljes elp\u00e1rolg\u00e1sa sor\u00e1n k\u00e9pz\u0151dik. Erre feltehet\u0151en a main\u00e1l hidegebb, sz\u00e1razabb kl\u00edm\u00e1j\u00fa id\u0151szakban volt lehet\u0151s\u00e9g. Az orsz\u00e1g m\u00e1s barlangjaiban is gyakori g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 bors\u00f3k mellett itt 2-5 mm vastag, t\u00f6bb cm hossz\u00fa \u201cp\u00e1lcik\u00e1kb\u00f3l\u201d \u00e1ll\u00f3 \u00f6k\u00f6lnyi csoportjaik eg\u00e9sz falat bor\u00edtanak be. Ennek az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 t\u00edpusnak alapj\u00e1t n\u00e9h\u00e1ny mm vastag kalcitt\u0171k k\u00e9pezik, amik az \u00e1ll\u00f3v\u00edz\u0171 tavak jellegzetess\u00e9gei. A kisebb csoportokban n\u00f6vekv\u0151 \u201cszegf\u0171kalcitok\u201d minden krist\u00e1lyszirm\u00e1ra bors\u00f3k\u0151 n\u0151tt r\u00e1 a sz\u00e1razz\u00e1 v\u00e1lt barlangban. A ki\u00e1ll\u00f3 k\u0151zet\u00e9leken lev\u0151 bors\u00f3kon gyakran t\u0171krist\u00e1lyok pamacsai fejl\u0151dtek. A ki\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a j\u00e1rd\u00e1t magasan az aljzat felett vezett\u00e9k, ahol ezekb\u0151l m\u00e9g \u00e9p, s\u00e9rtetlen csoportok l\u00e1that\u00f3k. A falon,t\u00f6bb helyen az egykori v\u00edzszintre utal\u00f3 \u2013 ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 – apad\u00e1si szinl\u0151k ismerhet\u0151k fel, melyek l\u00e9t\u00fcket annak k\u00f6sz\u00f6nhetik, hogy amikor a t\u00f3 v\u00edzszintje hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl k\u00f6zel azonos magass\u00e1gban volt, de jelent\u0151s \u00e1rad\u00e1s-apad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt benne, akkor a v\u00edzfel\u00fclet \u00e9s a fal \u00e9rintkez\u00e9si vonal\u00e1n egym\u00e1s f\u00f6l\u00f6tt 1-1,5 cm-re v\u00e9kony kiv\u00e1l\u00e1sbord\u00e1k fejl\u0151dtek egyre hosszabbra.\u00a0<\/span><\/p>\n

A barlangnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa kiv\u00e1l\u00e1sok nagy mennyis\u00e9ge mellett azok t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s v\u00e1ltakoz\u00e1sa, valamint a sz\u00edngazdags\u00e1g ad egyedi k\u00e9pet. A cseppk\u00f6vek \u00e9s bors\u00f3k\u00f6vek egym\u00e1sra telep\u00fcl\u00e9se kev\u00e9s hazai \u00fcregrendszerben ennyire v\u00e1ltozatos \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos<\/strong>. A k\u0151zet s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke alapsz\u00edn\u00e9t fekete r\u00e9tegecsk\u00e9k tagolj\u00e1k; a cseppk\u00f6vek barna \u00e9s v\u00f6r\u00f6s \u00e1rnyalatai mellett a bors\u00f3k\u00f6vek \u00e9s szalmacseppk\u00f6vek feh\u00e9r sz\u00edne \u00e9les ellent\u00e9tet jelent. A m\u00e9lyben a z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 mozdulatlan, teljesen \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 v\u00edz t\u00fckr\u00f6zi a kiv\u00e1l\u00e1sokat. A m\u00e1sodik t\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt f\u00fcgg\u0151, v\u00f6r\u00f6ses-barna cseppk\u00f6vek lefel\u00e9 sz\u00e9lesed\u0151 alakj\u00e1ra m\u00e9g ma nincs elfogadott magyar\u00e1zat. Ugyanitt barn\u00e1sfekete, v\u00f6r\u00f6s \u00e9s h\u00f3feh\u00e9r k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek l\u00e1thatunk k\u00f6zvetlen k\u00f6zelr\u0151l.<\/span><\/p>\n

A p\u00e1ratlan l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1got ny\u00fajt\u00f3 barlang k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyei a felt\u00e1r\u00f3 munka, a l\u00e1togat\u00e1s legt\u00f6bbsz\u00f6r \u2013 \u00f3hatatlanul – csak a k\u00f6zleked\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt jelent\u0151sen k\u00e1rosodtak, de az \u00e1sv\u00e1nygy\u0171jt\u00e9s sem volt ritka. A j\u00e1ratok talppontj\u00e1t \u00e9s a viszonylag sz\u0171k hasad\u00e9kok fal\u00e1t bor\u00edt\u00f3 \u00e1sv\u00e1nykiv\u00e1l\u00e1sok v\u00e9delme, valamint a k\u00e1rokoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6zleked\u00e9s biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgat\u00f3s\u00e1g 1992-ben a barlangot vasl\u00e9tr\u00e1k, l\u00e1bakon \u00e1ll\u00f3 hidak \u00e9s j\u00e1r\u00f3fel\u00fcletek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val, valamint vil\u00e1g\u00edt\u00e1s l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9vel ki\u00e9p\u00edtette \u00e9s bemutathat\u00f3v\u00e1 tette.<\/span><\/p>\n

\u00datvonal<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n

A l\u00e1togat\u00f3k a k\u00e9t ponton is lez\u00e1rt t\u00e1r\u00f3n \u00e1t jutnak el a barlangba levezet\u0151, az egykor ledobott t\u00f6rmel\u00e9k \u00e1ltal letarolt hasad\u00e9kig, ahol a falhoz simul\u00f3 er\u0151s lejt\u00e9s\u0171 vasl\u00e9pcs\u0151 vezet, a fentr\u0151l m\u00e1r l\u00e1that\u00f3 az 1. sz. t\u00f3 felett kialak\u00edtott pihen\u0151helyre. El\u0151sz\u00f6r itt t\u0171nik fel a teljes falfel\u00fcletet bor\u00edt\u00f3 t\u00f6meges megjelen\u00e9s\u0171 bors\u00f3k\u0151-cseppk\u0151 kiv\u00e1l\u00e1segy\u00fcttes formagazdags\u00e1ga. N\u00e9h\u00e1ny l\u00e9pcs\u0151 a l\u00e1bakon \u00e1ll\u00f3 h\u00eddra vezet, ahol jobbra lent m\u00e9g l\u00e1that\u00f3 az 1. sz. t\u00f3 vize, balr\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9ter ut\u00e1n pedig a \u201cFagylaltos pult\u201d bors\u00f3k\u00f6ves fel\u00fclet\u00e9n lev\u0151, sz\u00ednes cseppk\u00f6vecsk\u00e9k k\u00f6vetkeznek. Jobbr\u00f3l a kanyarn\u00e1l a k\u0151zet\u00e9leket t\u0171krist\u00e1lyok csoportjai d\u00edsz\u00edtik a bors\u00f3k\u00f6veket. Meredek, sz\u0171k l\u00e9pcs\u0151soron felfel\u00e9 haladva jobbra a p\u00e1lcika-bors\u00f3k\u00f6vekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 barna \u201ct\u0171p\u00e1rn\u00e1k\u201d alj\u00e1n feh\u00e9r szalmacseppk\u00f6vek l\u00f3gnak. Bal oldalon nagym\u00e9ret\u0171, szab\u00e1lyos g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 bors\u00f3k\u00f6vek, \u00e1gas-bogas szegf\u0171kalcitok t\u00f6mege bor\u00edtja a falat. Fel\u00e9rve az egykori \u201cAranykalitka\u201d let\u00f6rdelt cseppk\u0151r\u00e1cs\u00e1nak hely\u00e9re, a ki\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n lem\u00e9ly\u00edtett \u00e1tj\u00e1r\u00f3 fal\u00e1n l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek r\u00e9tegsora tanulm\u00e1nyozhat\u00f3. A sz\u00fcrke k\u0151zeten kalcitlemezek halmoz\u00f3dtak fel, amiknek belsej\u00e9t a v\u00edzfelsz\u00ednen kiv\u00e1l\u00f3, v\u00e9kony h\u00e1rtya alkotja. Ezen cseppk\u0151, bors\u00f3k\u0151, majd vastag feh\u00e9r cseppk\u0151 fejl\u0151d\u00f6tt. A k\u00fcls\u0151 fel\u00fcletet nagym\u00e9ret\u0171 bors\u00f3k\u00f6vek z\u00e1rj\u00e1k le. R\u00f6vid l\u00e9pcs\u0151sor ut\u00e1n a 2. t\u00f3 f\u00f6l\u00f6tti kialak\u00edtott terasz a barlang legl\u00e1tv\u00e1nyosabb k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeire ny\u00fajt kil\u00e1t\u00e1st, k\u00f6zt\u00fck a magasb\u00f3l lel\u00f3g\u00f3, lefel\u00e9 sz\u00e9lesed\u0151 v\u00f6r\u00f6ses-barna cseppk\u00f6vek, bors\u00f3k\u00f6ves k\u00f6rnyezetben. A tov\u00e1bb kanyarg\u00f3 l\u00e9pcs\u0151sor a v\u00e9gpontot jelent\u0151 teraszig vezet, ahol a kinyithat\u00f3 vaslemez alatti f\u00fcgg\u0151leges l\u00e9tra a v\u00edz sz\u00edn\u00e9n l\u00e9tes\u00edtett mer\u00fcl\u0151b\u00e1zisig m\u00e9ly\u00fcl.<\/span><\/p>\n

A R\u00e1k\u00f3czi-barlang fokozottan v\u00e9dett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1t (1982) akt\u00edv volt\u00e1nak, genetikai \u00e9s hidrol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek, valamint minta \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e1sv\u00e1nykiv\u00e1l\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nheti. A rendszer bej\u00e1r\u00e1sa gyakorlatilag csak turista\u00f6lt\u00f6z\u00e9ket \u00e9s vil\u00e1g\u00edt\u00f3eszk\u00f6zt ig\u00e9nyel.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Esztramos t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben tri\u00e1sz id\u0151szaki m\u00e9szk\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00f6mbje, a B\u00f3dva fel\u0151li (\u00c9-i) oldal\u00e1n tektonikusan \u00e9rintkezik a szint\u00e9n tri\u00e1sz dolomittal. E t\u00f6r\u00e9si z\u00f3n\u00e1ban k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt a m\u00e1ra m\u00e1r kib\u00e1ny\u00e1szott vas\u00e9rc, melynek m\u0171vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben hajtott t\u00e1r\u00f3k, v\u00e1gatok sok, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben v\u00e1ltozatos kiv\u00e1l\u00e1sokkal d\u00edsz\u00edtett term\u00e9szetes \u00fcreget nyitottak meg. Ezeknek egyike a R\u00e1k\u00f3czi-barlang, melynek t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n is j\u00f3l felismerhet\u0151k a hegy eg\u00e9sz\u00e9re […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/386"}],"collection":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=386"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/386\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":389,"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/386\/revisions\/389"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/egervolgyetabor.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=386"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}